Elnézést kérek édesanyámtól és apukáméktól, akikről a verseny előtt nem tettem említést. Természetesen szándékunkban állt nekik is köszönetet mondani, de az utolsó hetek őrjöngéssel teltek. Ezért ezt most utólag bepótlom:
Anyunak köszönöm a rengeteg adományt, amit önzetletnül összegyűjtött nekünk, sőt még az autóját is kölcson adta több napra, ami azért nagy szám, mert nem szívesen válik meg tőle, mondhatni vele alszik és zuhanyzik. ;) Mégis nélkülözte a kis Suzukit háromszor is, hogy támogasson minket afrikai előkészületeinkben. Anya köszönjük!
Ezen kívül köszönjük apunak meg csillának, akik nagyvonalúan hozzájárultak ehhez az utunkhoz, és végig támogattak minket szellemileg és lelkileg, holott tudom, hogy nagyon aggódtak értünk. Köszönjük szépen, és elnézést kérünk amiért a technika áldozataként ritkán tudtunk magunkról életjelet adni. Idő közben van okostelefonunk! :D Millió puszi nekik is.
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.